A kender eredetmond�ja

K�t d�mon, Visnu biztat�s�ra, elhat�rozt�k, hogy elk�sz�tik a halhatatlans�g ital�t, a sz�m�t. Megk�p�lik a Tej-�ce�nt. Ebben Vinsu is seg�tett, tekn�sb�ka alakban: a h�t�n egy nagy heggyel jelent meg, amelynek a seg�ts�g�vel habb� tudt�k verni a vizet. Ezen munk�lkod�suk k�zepette kihullott Visnu n�h�ny hajsz�la; a v�z egy v�lgybe sodorta �ket, ahol n�v�ny sarjadt bel�l�k. M�g a legszomor�bb ember is j�kedvre der�lt, amint megk�stolta a var�zserej� n�v�nyt. - Egy szent ember valamikor r�gen �sszebar�tkozott a dzsungel f�lelmetes kobr�j�val, megosztotta vele elem�zsi�j�t, �s j�kat besz�lgettek. Egy nap a b�lcs nagyon f�radt volt, mire a k�gy� �gy d�nt�tt, seg�t �reg bar�tj�nak felfriss�lni. E szavakkal fordult hozz�: �A fejem tetej�n tal�lsz p�r szem magot, vesd el �ket a f�ldbe, s ha n�v�ny sarjadt bel�l�k, haszn�ld fel a leveleket a f�radts�g ellen.� A j�ember v�zbe �ztatta a leveleket, megitta az �gy kapott italt, �s nemcsak a f�radts�ga t�nt el, de �olyan r�szeg lett, hogy se l�tott, se hallott.�

Erotika �s a kender �lvezete

Indi�ban, S�va �s P�rv�ti legend�ja erotik�val �tsz�tt titkos tan�t�s�ban a Tantr�ban jutott a kender k�zponti szerephez. S�va mennyei feles�g�vel, P�rvatival a vil�g tetej�n, a Himal�j�n �lt. S�va bizony nem sokat volt otthon b�jos asszony�val, sokkal ink�bb a hegyek �rz�ki nimf�ival �s istenn�ivel m�latta az id�t. P�rvati term�szetesen valami m�don v�get szeretett volna vetni ezeknek a kicsapong�soknak. Megtal�lta v�g�l a n�nemu kender n�v�nyt, amelynek gyant�s vir�g�t odaadta f�rj�nek, hogy sz�vja el. Az istent r�gt�n �boldog izgalom �s a feles�ge ir�nt �rzett p�ld�tlan erej� v�gy fogta el.� Egyes�l�s�k alatt k�l�nleges, isteni ext�zist �ltek �t, �gy ezen t�l, amikor szeretkeztek, mindig kendert fogyasztottak, �s helyre �llt a csal�di b�ke. Az istenek az�rt aj�nd�kozt�k a haland�knak a szent n�v�nyt, hogy �gy �k is megval�s�thass�k a h�zast�rsak k�z�tti �r�k szerelmet. �gy tudj�k az indiaiak az �si id�kt�l fogva a kendert, mint afrodizi�kumot haszn�lni.

Latin n�v: Cannabis sativa, Cannabis sativa subsp. indica - indiai kender (a Cannabis sativa - vadkender - alfaja)
Rend: csal�nvir�g�ak - Urticales
Csal�d: kenderf�l�k - Cannabaceae / Cannabinaceae /
Nemzets�g: Cannabis

A kenderf�l�k csal�dj�ba tartoz� n�v�nyek (a kenderen k�v�l m�g a koml� - Humulus lupulus) fo�k�nt l�gysz�r�ak, tejnedvet nem tartalmaznak. Maga a kender k�tlaki, egy�ves n�v�ny. �ltal�ban 1-2 m�ter magasra n�, de a rostj��rt termesztett fajt�k magasabbak is lehetnek. Magvai n�v�nyi olajokban gazdagok. Levelei jellegzetesen tenyeresen �sszetettek, �ltal�ban 3, 5, 9 vagy 11 lev�lk�b�l �llnak. A sz�r, f�k�nt a magasabb, id�sebb n�v�nyekn�l f�sod�. A vir�gok egyivar�ak, k�tlakiak. A porz�s vir�gok bogernyos f�rt-, a term�s�k sok fellev�llel t�m�tt, bogernyos f�z�rvir�gzatot alkotnak. A h�m vir�gokat �t, m�g a n�i ivar�akat csak 1-2, cs�kev�nyes lepellev�l burkolja. Magh�za fels��ll�s�, k�t term�lev�lbol n�tt �ssze, benne egy g�rb�lt helyzet� magkezdem�ny tal�lhat�. A termon k�t bibesz�l helyezkedik el. Term�se egyetlen magvat tartalmaz� makkocska. Csak az egykori Magyarorsz�gr�l, a D�lvid�kr�l ismert fajta az egylaki kender - Cannabis sativa var. monoica.

Hat�anyag

A kender sok pszichoakt�v hat�anyagot tartalmaz. Ezek d�nt� t�bbs�ge N-tartalm�, de a hat�s fo okoz�ja N-mentes. Ez a z�ld n�v�nyben kannabidiol-sav form�j�ban tal�lhat�, �s sz�rad�s vagy sz�v�s k�zben alakul �t tetra-hidro-kannabinoll�. Alkaloidjai m�g: b�ta-aril-etilaminok, hordamin, trigonellin, kannabiszativin. El�sz�r 1964-ben szintetiz�lt�k a kenderb�l kinyerhet� gyantakomplexumot. Hat�sa nagyban f�gg az egy�n pillanatnyi fizikai- �s ideg�llapot�t�l, tov�bb� att�l, hogy milyen befoly�solts�g alatt �ll (alkohol, egy�b drogok, cigaretta). A fogyaszt� �gy �rzi, hogy a k�lvil�g ingerei feleros�dnek (illatok, �zek, �rint�s). Gyakorta jelentkezik �hs�g-, szomj�s�g-, f�radts�g�rz�s. A t�r- �s id��rz�kel�s felborul. Indokolatlan �rzelmi kit�r�sek, nevet�s, vihog�s figyelhet� meg. Egyes esetekben hal�lf�lelem, horrorisztikus �lm�nyek �t�l�se, depresszi� �s rossz k�z�rzet, szineszt�zia l�p fel. Hat�s�ra szapor�bb� v�lik a pulzus, kisz�rad a sz�j, iv�sk�nyszer l�p fel, a k�t�h�rtya v�rb� lesz. Az egy�n er�sen izzad, reszket, remeg, mozg�sa koordin�latlann� v�lik. Tart�s fogyaszt�s hat�s�ra nemt�r�d�ms�g, teljes�tm�ny-, �letvitel- �s intelligenciacs�kken�s jelentkezik (ez reverzibilis), majd ment�lis �s viselked�szavar. A t�d�re egy�rtelm�en roncsol� hat�ssal van (bev�r�s�d�tt h�rgok). A cigaretta laz�bb szerkezete, a filter hi�nya �s hogy f�stj�t tov�bb tartj�k benn, mint a doh�ny�t, azt eredm�nyezi, hogy kb. n�gyszer annyi k�tr�ny jut a t�d�be, mint egy rendes cigaretta elsz�v�sakor. Ezen a probl�m�n a v�zipipa haszn�lata sem seg�t.

A THC k�zvetlen�l a nagyagyra fejti ki hat�s�t. Ingerli a v�gyk�zpontokat, ez�rt l�p fel �hs�g-, �s szomj�s�g�rzet. Indirekt m�don, egyes ter�leteken emeli a dopamin sejten k�v�li koncentr�ci�j�t. Fiziol�giai f�gg�s�get nem alak�t ki, megvon�si t�netek nincsenek. A THC a szervezetben felhalmoz�dhat, felez�si ideje hossz� (50-60 �ra). Az agyban kannabioid receptorok vannak, amelyekhez a THC specifikusan k�t�dik. Alacsonyabb agyi r�gi�kban, ahol a l�gz�si, kering�si k�zpontok tal�lhat�k, kev�s a receptor, ez�rt a hal�los t�ladagol�s nagyon neh�z �s ritka. (A ritka azt jelenti, hogy m�g nem fordult el�, mert a marihu�n�t fogyaszt� ember hamarabb �jul el, minthogy a hal�los mennyis�get el tudja fogyasztani. A hal�l akkor k�vetkezhet be, amikor az egy�n marihu�na fogyaszt�sa el�tt sok alkoholt fogyasztott vagy m�s drogokat is haszn�lt.) A THC az emberi szervezetben 7-hidroxi-THC-l� (US-sz�moz�s) metaboliz�l�dik, ez a val�di hat�anyag.

A THC homol�gja a Nabilon �s Dronabilin (gy�gyszerek). A Nabilon hat�anyaga az anandamide (szanszkrit�l v�gtelen gy�ny�rt jelent). Ezt az anyagot el�sz�r sert�sagyb�l izol�lt�k. Pontosan a kannabioid receptorokhoz k�t�dik, hat�s�ban homol�g a THC-vel. Ez az emberi agy saj�t bels� termel�s� f�jdalomcsillap�t� �s gy�ny�ranyaga. Haszn�lt�k kemoter�pia �ltal okozott h�nyingerek lek�zd�s�re. F�gg�s�g kialakulhat (egereken v�gzett k�s�rletek az mutatj�k, hogy elvon�s hat�s�ra az egerek nyugtalanok �s hiperakt�vak lesznek, ez az embern�l enyh�bben jelentkezik). Ezt a f�gg�s�get sokkal k�nnyebb legy�zni, mint a nikotin- vagy alkoholf�gg�s�get. A THC-szint a szervezetben fokozatosan cs�kken - ellent�tben az �pi�tokkal -, ez�rt az elvon�s nem j�r s�lyos t�netekkel. A haszn�lat abbahagy�sa ut�n a mem�ria vissza�ll r�gi szintj�re, �s az esetleges tudatzavarok is megsz�nnek. Az USA-ban - nem leg�lisan - egyes orvosok AIDS-es betegeknek aj�nlj�k �tv�gyn�vel�nek.

Az els� r�szben bevezetett, nagyon sokarc� �s ellentmond�sos meg�t�l�s� n�v�nnyel kapcsolatos tov�bbi ismeretek k�zl�s�t folytatjuk ez�ttal. Napjainkra a k�b�t�szer-k�rd�s felvet�se sor�n t�bb kifejez�s is elterjedt� v�lt. Cikk�nk az ismeretterjeszt�sen t�l, az eligazod�st is igyekszik seg�teni.

Hasis

A legnagyobb THC tartalm� anyag, amely kiz�r�lag az �rett, n�i vir�ghajt�s sz�r�tott �s szit�lt z�zal�k�t tartalmazza. A marihu�n�n�l 8-10-szer er�sebb. A vir�gz�sban l�v� n�i kender f�tengely�nek �s oldal�gainak cs�cs�r�l 6-10 cm hossz�s�gban lefejtik a z�ld r�szeket �s megsz�r�tj�k. A hasis �tlagos THC �rt�ke 8-28%. Az �sszegy�jt�tt gyant�t alkohollal oldj�k, majd sz�r�t�s sor�n pr�selik. A hasis sz�ne v�ltoz�. A j� min�s�g� libanoni v�r�sesbarna, a k�l�n�sen j� min�s�gu afg�n t�mb�k feket�k, m�g a gyenge t�r�k �ru z�ldesbarna.

Z�ldhasis

A n�i vir�g gyant�j�t a vir�gzattal �s n�h�ny fiatal z�ldhajt�ssal egy�tt v�zben sz�tf�zik. A szil�rd maradv�nyokat kif�zik, majd a sz�rletet lass� t�z�n bes�r�tik. A term�k z�ldes sz�n�, kocsony�s anyag, amelyet tiszt�n fogyasztanak.

Hasisolaj

A hasisgyanta lep�rl�s�b�l �ll�tj�k el�. S�r�, foly�kony, ny�l�s �llag� s�t�tbarna vagy fekete olaj. A THC tartalma 30-90% k�z�tt v�ltozik. Haszn�latakor egy v�kony cs�kot h�znak a cigaretta fel�let�re.

Marihuana

A kender sz�r�tott leveleinek, vir�g�nak, vir�gz� �gv�gz�d�seinek, magvainak morzsolt n�v�nyi z�zal�ka, amely a sz�r�t�s m�dj�t�l f�gg�en z�ld, z�ldesbarna vagy barna sz�n�. A fogyaszt�k k�z�tt f�, z�lds�g n�ven terjedt el. A szaga �g� sz�n��hoz hasonl�t. �g�sh�je magas, ebb�l kifoly�lag f�stje forr�. �g�sekor a doh�nyhoz hasonl�an nitrog�n-oxidok, aldehidek, fenolok �s hidrog�n-cianid szabadul fel. A hat�st nem egy egys�ges vegy�let, hanem t�bb vegy�let (optikai izomerek, racem vegy�letek) addit�v mennyis�ge v�ltja ki.

Elterjed�s, felhaszn�l�s, fogyaszt�s

A rostj��rt termesztett kender az eg�sz vil�gon elterjedt, de legink�bb Eur�p�ban �s �szak-Amerik�ban tal�lkozhatunk vele. Magyarorsz�gon szint�n termesztik, nemcsak a rostj��rt, hanem a magj��rt, ami d�szmad�r-eledelk�nt szolg�l magas olajtartalma miatt (ebben kev�s, 0,001 sz�zal�k THC van), �m m�r olyan nagym�rt�kben kivadult, hogy itt-ott irtand� gyomnak sz�m�t. Ezek THC tartalma 0,2 sz�zal�k, ritk�n el�rheti az 1 sz�zal�kot.

Az indiai, afrikai �s az arab ter�leteken nem rostj��rt, hanem hat�anyagtartalm��rt termesztik. Az el�bb eml�tett ter�leteken elterjedt kenderfajt�k hat�anyagtartalma �tlagosan 6 sz�zal�k, a jobb fajt�kban el�rheti a 10-15 sz�zal�kot is.

A kender mint k�b�t�szer felhaszn�l�sa az �sidokre ny�lik vissza. I. e. 6000-ben m�r �r�sok eml�tik K�n�ban. Ugyanebben az id�ben az assz�rok t�mj�nk�nt haszn�lt�k. A csat�b�l vagy vad�szatb�l visszat�r� f�rfiak �sszegy�ltek egy z�rt s�torban, �s a kender magjait, leveleit �getve besz�lt�k meg a nap esem�nyeit. Ez a szertart�s megtisztul�sk�nt is szolg�lt. Indi�ban �s �szak-Afrik�ban fontos szerepet t�lt�tt be a mindennapi �let �s a vall�s ter�n is. Var�zsl�sokkor alkalmazt�k, �s tal�lkozhatunk vele, mint afrodizi�kummal is. I.e. 600-ban H�rodotosz eml�ti, hogy a szk�t�k fert�tlen�t�sre haszn�lt�k. K�s�bb Galenus kendertartalm� s�tem�nyekr�l �r (ez az els� var�zss�tem�ny). A korai 13. sz�zadban Kis-�zsi�ban a politikai gyilkoss�gok elk�vet�i szint�n marihu�na hat�sa alatt �lltak. A k�z�pkorban a tengerj�r� haj�kon szigor� b�ntet�seket r�ttak ki azokra, akik haj�k�telet sz�vtak. Vikt�ria kir�lyn� menstru�ci�s g�rcseinek enyh�t�s�re marihu�n�t sz�vott. Sikerrel alkalmazt�k �jonctoborz�sokkor. Cigarett�ba keverve asztma elleni orvoss�g volt. Extraktum�t ty�kszemirt�ba kevert�k. Hipnotikus, f�jdalomcsillap�t�, g�rcsold� hat�st tulajdon�tottak neki. A homeopat�k szedat�vumk�nt, extatikus �llapotokn�l, hiszt�ri�n�l, h�gy�ti megbeteged�sekn�l �ltek vele. A levelet �s a makkocsk�t megf�zve h�rghurut �s t�d�gyullad�s ellen alkalmazt�k. A rut�nek a makkocsk�kat felf�zt�k, azt�n a lecsepeg� olajos massz�t az �tvaros betegeknek adt�k.

Az 1950-60-as �vekben a marihu�na leg�lis volt az USA-ban, de nem kellett senkinek. Ekkor a m�dia ellenpropaganda filmeket kezdett el sug�rozni (az emberek marihu�na hat�sa alatt meztelen�l f�r�dtek a tengerben, �sz n�lk�l nevettek �s a szabad szerelem elv�t vallott�k). Term�szetesen ezt elrettent�snek sz�nt�k, de ford�tva s�lt el a dolog. Addig soha nem tapasztalt ugr�s volt megfigyelhet� a marihu�na fogyaszt�s ter�let�n. Ekkor betiltott�k haszn�lat�t.

Ugyanebben az id�ben, Ausztr�li�ban Sydney mellett a tehenek kendert legeltek. A THC zs�rban old�dik, ez�rt megjelent a tejben is. Arr�l, hogy ennek milyen hat�sa volt az emberekre, nincs eml�t�s. Napjainkban k�tfajta politika van. Az els� a tilt�s, a m�sik a t�r�s. Az els�re sz�p p�lda Magyarorsz�g, a m�sodikra Hollandia. Teh�t a marihu�na fogyaszt�sa Hollandi�ban sem leg�lis, hanem szigor�an ellen�rizve megt�rt.

Egy�b

K�zv�lem�nykutat�sok mutatt�k, hogy a h�sz�vesek k�tharmada �s a feln�ttek egynyolcada kipr�b�lta m�r. A THC zs�rold�konys�g�t s�tem�nyek k�sz�t�s�n�l is felhaszn�lj�k. A THC-t "el�szobadrogk�nt" emlegetik. Ugyancsak egerekkel v�gzett k�s�rletek azt mutatt�k, hogy azok az egerek, amelyek kor�bban THC-t kaptak, nem mutattak nagyobb �rdekl�d�st a heroin vagy kokain ut�n, mint azok a t�rsaik, akik nem kaptak THC-t. Teh�t azt, hogy valaki marihu�na ut�n �tt�r a kem�nyebb drogokra, csak t�rsadalmi okokkal lehet magyar�zni. �rdekes az a t�ny, hogy a zs�rsz�vetekbol a THC-t h�napok m�lva is ki lehet mutatni. Ezzel szemben a heroin vagy kokain boml�sterm�kei napok alatt t�voznak a szervezetb�l. Teh�t a szervezet�nk nem �rz�keli m�regk�nt a THC-t.